EZOTERIKA

A mágia kialakulása

Megpróbálom összefoglalni, hogy hol és mivel kezdõdött ez a vallás, és a mágia, vagyis a "MÁGIKUS VALLÁS", mely kezdetleges vallási hitbõl és szertartásaiból alakult ki.

Mágikus utazásunkat 25 000 évvel ezelõtt kezdjük meg Európában. Ez az az idõ, amikor az emberiség kialakította saját istenségeit.

Legfontosabb két istenünk a Vadászat Istene és a Termékenység Istene volt. A vadászat volt elõdeink elsõdleges megélhetési forrása az õsidõkben. A legtöbb állat, amire akkor vadásztak, szarvat hordott, amelybõl arra következtettek, hogy a Vadászat Istene az agancsos isten. Vagyis a Szarvas Isten.

A másik legfontosabb történés a szaporodás volt, amelyet számukra megmagyarázhatatlan erõk irányítottak. Igy a Termékenység Isten erejének tulajdonították azt.

Ez a két istenség a Vadászat és a Termékenység Istenei voltak a legfontosabbak a korai emberiség számára.

Nézzük meg elõször is a vadászatot. A vadászat megkezdése elõtt, az õsemberek megpróbálták eljátszani azt. A barlangokba életnagyságú bölényeket, vagy éppen olyan állatot festettek amelynek a vadászarára indultak.

Az emberek egy csoportja vadászati színeket kent magára, agancsot erõsítettek a fejükre, majd magukhoz vették a fegyvereiket. Ezután megkezdõdött a rituálé, melynek során a falra rajzolt állatok sebezhetõ pontjait próbálták meg eltalálni. Úgy gondolták, hogy ezzel a szertartással az állatok lelkét már legyõzték, s az igazi vadászatra már csak a testükkel kell megbirkózni. A szertartás végén örömtüzeket gyújtottak, majd másnap elindultak az igazi vadászatra. Bízva abban, hogy számukra ez csak is sikerrel zárulhat.

A Vadászat Istenével szemben viszont nagyobb jelentõséget tulajdonítottak a Termékenység Istenének, amely nem csak ez emberiség fennmaradását, szaporodását jelentette számukra, hanem a föld, s az állatok termékenységét is.

A Termékenység Istenének ábrázolásakor az arc, a karok, a lábak ábrázolása másodlagos jelentõséggel bírt. A lényeg a termékenység kifejezése volt. Ábrázolásukat tekintve ember formájúnak képzelték el õket. Termetük és arcuk is egyre emberibb képet öltött. A természet fontossága azonban abban is jól látható, hogy az istenek fejét levelekkel körülrajzolva alkották meg.

Az emberiség fejlõdése során egyre nagyobb szerephez jutott a papság. Azok a nõk és férfiak akik különösen aktívan vettek részt, azokban a szertartásokban, amelyekben az istenekhez szóltak, elkülönített csoportokat alakítottak. A különbözõ földrajzi területeken különbözõ neveket adtak nekik, de lényegében ugyanazokat az elveket vallották, ugyanazon az alapokon tevékenykedtek.

A fejlõdés mértéke azonban más, és más volt. A legnagyobb ütemben Európában fejlõdtek, ahol még ma is megtaláljuk az eredeti õsi formáját. Azt amit ma MÁGIÁnak hívnak.

A korai Angliában ezen csoportok vezetõit Wicca-nak hívták. Ez az õsi angol terminológia szerint a Bölcsek Bölcsét jelöli. E Bölcsek elõzetes véleményének meghallgatása nélkül az uralkodó egy fontos kérdésben sem döntött. A Bölcsek Bölcsének valójában mûveltnek és a tudományokban járatos embereknek kellett lenniük. Õk voltak a helyi orvosok, bírák, mágusok. Õsmagyar vonatkozásban õk voltak a Sámánok, a Táltosok.

A kereszténység erõsödése fokozatosan szorította háttérbe ezeket a csoportokat. Ezek az emberek sokáig nem hajlottak a kereszténység felvételére, mert számukra idegen volt ez az ismeretlen ember által alkotott vallás.

Hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a régi vallások helyére az új vallás betörjön. Idõszámításunk után 1000 körül az európai országok nagy része, még mindig csak fele pogány, fele keresztény volt. A nagyvárosokban tört magának utat elõször a kereszténység. Ezek a telepesek már maguk a város nevében is keresztényekké váltak. A falvak emberének megtérítése azonban hosszú idõbe telt. Az emberek többsége pogány maradt. A pogány szó jelentése: a latin pagoni szóból ered, amely a puszták emberét jelenti. Késõbb a keresztények ezt a jelentést használták fel, fordították rosszul, s mindenkit aki nem volt keresztény, pogánynak, vagyis anti-kereszténynek tekintettek. Ha valakire azt mondták, hogy pogány, az egyet jelentett azzal a ténnyel, hogy városon kívül lakó személyrõl van szó. Amely magában foglalta azt is, hogy nem keresztény. Az egyszerû nép nem akarta megtagadni évezredes isteneit. A térítés azonban egyre durvább eszközökkel folyt. Ez az emberekbõl félelmet, megalkuvást váltott ki. A testi fenyítés eszközein kívül a lelki ráhatás is nagyon erõs volt. A régi szokásokat is megpróbálták megsemmisíteni. Ilyen szokás volt, mikor a falu emberei kivonultak a földekre és énekelve, táncolva körüljárták a megmûvelendõ részeket. Miközben táncoltak, magasra ugráltak, mert azt hitték, hogy ezzel megmutatják az isteneknek, hogy milyen magasra növesszék a gabonáikat. Az egyház azonban megpróbálta megszabadítani az embereket, ha másképp nem ment erõszakos úton, ezektõl a szokásaiktól. Azt mondták, hogy ezekkel a rituálékkal megrontják a termést, márpedig a rontás mindig az ördög mûve, aki az embert is megrontotta...

Ezekben az idõkben a háztartások nélkülözhetetlen eszköze volt az üst. Az egyház azonban azt tartotta, hogy azoktól akiknél ilyen üst van, gyermek megfõzéséhez használják fel. Miközben fõzték a gyermekeket, közben ördögi hangokat hallatnak és ördögi fûszereket vegyítenek, mint például: kígyó nyelvet, ördög gyökeret, kígyó szakállt, vagy macska bajuszát. Természetesen szó sem volt gyermekek fõzésérõl... Valamint amiket a vízbe szórtak, nem voltak mások mint a népi hagyományok szerinti gyógyfüvek... Ma is a legtöbb növénynek a régi hagyományok által használt nevét ismerik az emberek. El lehet képzelni, hogy az inkvizítor mennyi minden rosszindulatot tudott belemagyarázni némely növény nevébe. Például: ördög cérna, békabogyó, békalencse, békaszittyó, májvirág, macskagyökér, kígyógyökér... stb.

A kereszténység terjedése ellenére azonban még a mai idõk is bizonyítják, hogy nem tudták teljesen kiirtani az õsi hagyományokat, -még erõszakkal sem. Generációról -generációra szálltak. Az egyház elvesztve türelmét, minden eddigi hagyományról szóló könyvet máglyára dobatott. Egyetlen céljuk volt, a kereszténység kizárólagos vallásként való elismertetése.

Gergely pápa rendeletben parancsolta meg, hogy a régi bálványokat jelképezõ ereklyéket, szobrokat semmisítsék meg. Új templomok épültek a régiek helyén, és mivel a régieket lerombolták, a lakosság az új templomokba kényszerült. A katolikus egyház pedig egyre keményebb módszerekkel üldözte a pogányokat. Mivel a pogányok istenei gyakran agancsos istenek voltak, ezt a keresztények ördögnek titulálták.

Ennek ellenére a régi vallás követõi nem hittek az ördögökben. Az ördög maga csak a keresztények kitalációja volt. A Bibliában nem ez a fajta ördög található. Az eredeti õsi testamentum s Sátánról beszél, amely szükséges ellenfélként jelenik meg, a jó istenekkel szemben.

Ugyanúgy ahogy a vallás a sátánizmus is magától terjedt a középkorban. A középkori átlagemberek hittek az istenben, de amikor rádöbbentek arra, hogy nem csak nem jelent számukara semmit, de korlátozta is õket a mindennapi életükben, elfordultak tõle. A korlátozásra jó példa, hogy a szexuális életük is korlátok közé szorult. Még a házaspárok között is. Elvárták tõlük, hogy ne az örömszerzés miatt szeretkezzenek, csupán a fajfenntartás végett. A megengedett napok szerda, péntek és vasárnap volt. De még ezeken a napokon is tilos volt negyven nappal karácsony, illetve ugyanennyi idõvel húsvét elött. Három nappal az áldozás elött, valamint fogamzás után egészen a születést követõ negyven napig. Végül is szt mondhatjuk, hogy körülbelül két hónap meghatározott napjain élhettek szexuális életet a hívõ keresztények.

Ilyen és más hasonló nevetséges szabályozások miatt, az emberek egyre inkább elfordultak a kereszténység vallástól. A sátánizmust és a boszorkányságot ugyanolyan lázadásnak tekintette a kereszténység. A sátánizmus volt lényegében az elsõ lázadás a kereszténység ellen.

Lui Padre
Folytatjuk...

Méghogy kutyát fürdetni.....én sem szoktam....
A Mester szerint: Legyen szó akár jóslásról, halottlátásról, horoszkópkészítésrõl, vagy a mágia bármely területérõl, a rontástól a szerelmi kötésig.....
vissza egy oldalt
vissza a Webújság kezdőlapjára

© 1997 Webujság |